Ingatlan adásvétellel kapcsolatos megkereséskor az első kérdéseink között szerepel, hogy az ingatlan termőföld-e. Egy termőföld adásvételére ugyanis más szabályok vonatkoznak, mint egy „kivett” ingatlanra. Cikksorozatunkban ezeket a speciális szabályokat vesszük górcső alá.
Mi a termőföld?
Arra a kérdésre, hogy egy ingatlan termőföld-e, az ingatlan tulajdoni lapja adja meg a választ. Ha a tulajdoni lap első oldalán, az ingatlan megnevezésénél nem szerepel az a szó, hogy „kivett”, – ami a ’mezőgazdasági művelés alól kivett’ területet jelenti, és helyette például rét, szántó, nádas, erdő szerepel – illetve találunk a tulajdoni lapon aranykorona (rövidítése: AK) értéket, minden bizonnyal termőföldről van szó és a Földforgalmi törvény szabályait kell figyelembe vennünk az tulajdonátruházó szerződés elkészítésekor.
Ki lehet termőföld-tulajdonos?
Akár földműves, akár annak nem minősülő belföldi természetes személy, tagállami állampolgár, és nagyon szűk körben jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet termőföld-tulajdonos.
Ki a földműves?
Ha az ingatlan termőföld, a következő kérdésünk, hogy földműves-e a vevő. A földműves minősítés megszerzéséhez mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettség/szakképesítés (mezei nevén aranykalászos gazda képesítés) szükséges. Nem elég azonban a végzettség, a földművesnek szerepelnie kell a földhivatalok által vezetett földműves nyilvántartásban ahhoz, hogy földművesként tudjuk feltüntetni a szerződésben.
„Akkor felvásárolom, amit csak érek!”
Egészen addig lehet nyújtózkodni, ameddig a törvény engedi, ugyanis maximalizálva van a megszerezhető és birtokolható termőföld nagysága is.
A földműves tulajdonában legfeljebb 300 hektárnyi termőföld lehet (ezt hívják jogásznyelven földszerzési maximumnak), illetve legfeljebb 1200 hektárnyi termőföldet birtokolhat (ez pedig a birtokmaximum).
Földművesnek nem minősülő természetes személy is vásárolhat termőföldet, de 1 hektárnál nagyobb termőföld nem lehet a birtokában. A kivételnek – ahogy általában lenni szokott – van kivétele is: ha a vevő közeli hozzátartozója a tulajdonjogot átruházó személy ez az 1 hektáros megkötés nem érvényesül.
Érdemes tudni: Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
Cikkünk célja a tájékoztatás, jogi tanácsadásnak nem minősül. Konkrét ügyben, kérjük, egyeztessen időpontot személyre szabott tanácsért.
Képek forrása:
Image by wirestock on Freepik
Image by wirestock on Freepik