2020. november 17-én hatályba lépett egy új kormányrendelet, amely többek között a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és a társasházak veszélyhelyzet ideje alatti működésére tartalmaz – néhol megengedő, néhol kötelező – rendelkezéseket. Az alábbiakban rövid válogatást szeretnénk nyújtani a téma iránt érdeklődőknek. Természetesen ez nem helyettesíti a személyre szabott tanácsadást, de alkalmas lehet annak eldöntésére, hogy szükség van-e további részletek megismerésére.
1. rész
a jogi személyeket érintő változások
Mely szervezetek gyűléseire vonatkoznak a szabályok?
Jogi személyekre, ide tartoznak pl. a gazdasági társaságok (Bt., Kkt., Kft., Rt.), az alapítványok, egyesületek, szövetkezetek.
Nem jogi személy szervezetekre pl. polgári jogi társaság
A rendelet a fenti kettőre egységesen jogi személyként utal, így teszünk mi is.
Van-e kivétel?
Igen. Ha a jogi személy döntéshozó szerve (közgyűlés, taggyűlés stb.) vagy az egyszemélyes jogi személy tagja, illetve alapítója a kijárási korlátozás szabályainak betartása mellett nem akadályozott a döntéshozatalban, a rendelet szabályait – kevés kivételtől eltekintve – nem kell alkalmazni.
Miről szól az új szabályozás?
A rendelet járványügyi szempontokra tekintettel a korábban személyes találkozókon meghozott döntések helyett ülés nélküli, vagy elektronikus csatornákon keresztüli döntéshozatali mechanizmusokat ír elő és szabályoz. A szabályok a már összehívott taggyűlésekre is irányadóak lehetnek.
Számít-e, hány tagja van az adott jogi személynek?
Igen. A rendelet eltérő szabályokat ír elő arra, ha a jogi személy tagjainak száma 1 fő, 2-5 fő közötti, 6-10 fő közötti vagy meghaladja a 10 főt.
A cégem létesítő okiratában nem rendelkeztünk elektronikus hírközlő eszköz használatáról vagy ülés tartása nélküli döntéshozatalról vagy eltér a kormányrendelettől. Ez gond?
Nem. Amíg a kormányrendelet hatályban van, az ügyvezető állapíthat meg ilyen szabályokat. A vonatkozó minimum feltételeket a kormányrendelet tartalmazza.
Tagként nem tudunk most részt venni a döntéshozatalban, de halaszthatatlan ügy merült fel. Mi a teendőnk?
A törvényes működés fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben az ügyvezetés dönt. Ez a döntési jogkör korlátozott, bizonyos ügyekre nem terjed ki, a veszélyhelyzet megszűnését követően a döntéshozó szerv a határozatot megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti.
Más testület (pl. igazgatótanács, igazgatóság, kuratórium, felügyelőbizottság) is működik a cégemnél, ezekre is vonatkoznak az új szabályok?
Igen. A rendelet szerint az egyéb testületi szervek is tarthatnak ülést elektronikus hírközlő eszköz útján vagy írásban is, dönthetnek írásban, akár e-mailben is.
Van még valami, amit érdemes tudni?
A belső kommunikációt érintő lényeges újdonság, hogy a jogi személy szervei, illetve a tagok e-mailben is tehetnek jognyilatkozatot, azonban mind a kormányrendelet, mind a jogi személyt létesítő okirat szabályait át kell tekinteni, szükséges lehet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy elektronikus bélyegző, illetve azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés.
2. rész:
a társasházakat érintő fontosabb változások
A kormányrendelet társasházakra vonatkozó szakaszai két témában tartalmaznak rendelkezéseket: a közgyűlésre és a közös képviselőre. Ezek szerint:
– a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak főszabály szerint nem tarthatnak közgyűlést kivéve, ha a tulajdoni hányad 10%-val rendelkező tulajdonosok írásban kérik. Döntés azonban ilyen esetekben is csak írásbeli szavazással hozható,
– a közös képviselő nem menthető fel, megbízatását ő sem szüntetheti meg. ha megbízása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, feladatait továbbra is köteles ellátni.
